Címermagyarázat

Címerünkben a tartalmi középpontot az a pajzs foglalja el, mely nemzetünket,

s ezen belül is külön kihangsúlyozva két nagyon jelentős szakmai ágat a bányá-

szatot és erdészetet jelképezi. A társaságunk rövidített neve - SZOFT - mintegy

átfogja, átöleli, összekapcsolja a két szakot, de jelképesen a nemzetet is.

A pajzs mögötti napkorong teljesen nyilvánvalóvá teszi, hogy a filiszterek és

a hozzájuk csatlakozók közreműködésével nemzetünk egén dicsőséggel fog

ragyogni a nap. Erre vigyáz nagy - nagy figyelemmel a két őr, a pajzsot tar-

tó két oroszlán.

Nézzük meg őket kissé jobban! Sugárzik belőlük az erő és a nyugalom. Rez-

zenéstelenül tartják a pajzsot. Mióta  őrízetbe vették, meg sem rezdült a kezük.

Néhány akadékoskodó szóvá tette, hogy nem látszik a foguk. Ez nem a magas

fogászati díjak miatt van, hanem azért mert már ők is megtanulták, nem jó

hamar kimutatni a fogunk fehérjét!

Rendezett sörényük, tiszta tekintetük, égnek álló farkuk láttán a "pelyhes arcú

ifjú had, karcsu gyeryaszálak"-kal jellemzett fiatal firmák jutnak eszünkbe.

A nappal koronázott pajzs, az őrállatok és a társaság nevét őrző szalag  nagy

szeretettel öleli körül azt az évszámot, mely mindenkor hirdetni fogja alaku-

lásunk idejét.

A gravitációt legyőző és a karok köszöntését tartalmazó szalagok  mindenek feletti lebegése a szakok örökkévalóságig tartó szoros kapcsolatát hozzák min-

denki tudomására.

És mindez a fennséges egység csak úgy maradhat teljes biztonságban, ha a

választott címerállatunk vigyázó tekintete állandóan rajta van. Mint láthatjuk,

a magyar szürke bika egy pillanatra sem veszíti figyelméből a védett egységet.

Miért is esett a választásunk a szürke marha hím egyedére, mint címerállatra?

Több lehetőséget is meghánytunk, vetettünk:

- Lehetett volna gödény. A gödény tulajdonságait végig vizsgálván rá kellett

   jönnünk, hogy az egyetlen igazán értékelhető jó tulajdonságát legjobb lesz

   a korsónk méretében örök emlékül foglalni.

- Szóba jött a medve is. Tömege és ereje is illeszthető lett volna, de ott van a

   talpa, amit rendszeresen nyalogat. Mi nem vagyunk talpnyalók!

- Felvetődött: legyen a vadkan. Sokáig versenyben volt. Ezt jól bizonyítja az

   asztalokon lévő rágnivaló alakja is!

   Mégsem ő lett, nehogy itt is az erdészek célpontjává váljon!

Ebben a versenyben mint látható egyedül a Hortobágy büszkesége állta igazán

a sarat.

Nézzük e csodálatos példányt! Szemtől szembe áll. Természetesen vigyáz arra,

hogy csak annyit mutasson magából, ami nem sérti a jó ízlés határát. De mégis

egy huncut mozdulattal utal a nem mindennapi képességeire, hiszen mint lát-

hatjuk a farkát nem lógatja, hanem készenlétben tartva a bármikori bevetés

lehetőségéről győzi meg a szemlélődőt.

Az állat egész tartása jól mintázza a házasságon belüli férfi helyzetet:

Nem tudjuk, hogy a következő pillanatban:    megvadul?

                                                                       éhes, és enni fog?

                                                                       vagy csak egyszerűen inni akar?

Teste, alakja, az egész lénye sugározza, hogy míly kitartó, szívós. Ő bizonyára

minden nehézség nélkül elment volna - a jelenlegi körülmények között is -

Nagykanizsára

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy súlyban és tömegben jól megtestesíti a tár-

saságunk korosabb alapítóit.

Mindezek figyelembe vételével lett Ő a címerállatunk, s merő rágalom az, hogy

személyes kiválasztottam.

Bízva abban, hogy címerünkkel még nagyon sokszor fogunk találkozni, rendelek

el a SZOFT tiszteletére egy általános EKS-et.